Gyakran kérdezik meg hogy, milyen általános gázpalack méretek fordulnak elő a piacon. Mi egyáltalán a legáltalánosabb elfogadott mérettartomány? Ebben szeretnénk most segíteni egy kis összeállítással. A cikknél külön gyűjtöttük össze a magasnyomású és az alacsonynyomású gázpalackok jellemző méreteit.

Ipari, egészségügyi és élelmiszeripari gázpalack méretek

Ebben a kategóriában általában a magasnyomású gázpalackokat értjük. Ilyen gázok lehetnek például a széndioxid (CO2, UN1013),  argon (Ar, UN1006), nitrogén (N2, UN1066), oxygén (O2, UN1072). Jellemzőn az gázok palackban előforduló üzemi nyomása 60 bar fölött van.

Több típusú hivatkozást láthatunk a táblázatokban. Van amikor litert adnak meg, van amikor kilogrammot van amikor köbméterben jelölik a gázpalackok méreteit.

3 fő gázpalack típus

• Permanens gázok – olyan gázokat értünk ez alatt, amelyek nyomás alatt is megőrzik a légnemű gáz halmazállapotukat például nitrogén, oxigén, argon
• Cseppfolyós gázok – amelyek nyomás alatt halmazállapotot váltanak s a cseppfolyóssá válnak. Ilyen például a széndioxid vagy a kéndioxid
• Oldott gázok – amelyeket a biztonságos szállítás és tárolás érdekében oldott állapotban tölti ka palackba. Legjellemzőbb az acetilén amit leginkább acetonban oldanak fel.

A gázok jellemzőiről jó anyagkat és pontos információkat lehet találni az Air Liquide Gas Encyclopedia oldalán

Permanens gázpalack méretek

Itt általában a palack méretekre literrel szoktunk hivatkozni vagy köbméterrel.

• A liter mindig a palack űrtartalmát jelenti. Tehát egy 50 literes gázpalackba minimum 50 liter vizet lennénk képesek beletölteni. Az 1 literesbe 1 litert és így tovább…
• Ha köbméterrel hivatkozunk a gázpalackpalack kapacitására akkor már a nyomást is bele szoktuk kapcsolni. Egy 10 m3-es oxigén gázpalack alatt általában az 50 liter-es 200 baros üzemi nyomású gázpalackot értjük. A gázpalack kapacitású úgy jön ki, hogy az űrtartalmat megszorozzuk a gázpalack üzemi nyomásával. 50×200 = 10 000 liter. Tehát 10 000 liter oxigén fér ebbe a palackba amit ha elosztunk 1000-el a köbméter miatt akkor kijönn a 10 m3-es palack megnevezés. Ennek példájára
  • 50 literes palack 300 bar üzemi nyomáson: 50*300 = 15000 liter 15000/1000=15 m3
  • 40 literes palack 200 bar üzemi nyomáson 40*200= 8000 liter 8000/1000 = 8 m3

Ahogyan töltjük bele a gázt a gázpalackba úgy emelkedik folyamatosan és arányosan a gázpalackban lévő nyomás értéket.

Ennél az egyszerű fenti számításnál nem vesszük figyelembe a gázok összenyomhatóságát és a hőmérséklet változását sem. Ezt itt most nem érintjük.

A piacon legjellemzőbb gázpalack méretek permanens palackoknál:

• 1 liter
• 2 liter
• 5 liter
• 10 liter
• 12 liter (főként búvár felhasználás)
• 15 liter (főként búvár felhasználás)
• 20 liter
• 40 liter
• 50 liter
• 80 liter
• 100 liter
• 110 liter
• 120 liter
• 130 liter
• 140 liter
• 150 liter
• 160 liter
• 180 liter
• 200 liter

Ezen legfőbb méretek mellet gyártóról gyártóra lehet taláni ezen standard méretek közötti litereket is de az inkább ritkább gyártású, projekt jelleggel kialakított méretet takar.

Cseppfolyós gázpalackok jellemző méretei

A cseppfolyós gázoknál jellemzően mindig egy kilogramm értékkel hivatkozunk az adott gázpalackok kapacitására. Az aktuális példánknál a széndioxid palackok és a PB palackok jellemző méretein fogunk végigmenni. Cseppfolyós gázoknál a gáz halmazállapotból nyomás hatására a gáz elkezd átalakulni cseppfolyós formába. A folyékony rész fölött egy gázpárna található, amelynek normál körülmények között állandó gáznyomása van. Pontosan ezért a permanens gázokkal ellentétben ezeket a gázokat nem lehet nyomásra tölteni. Egy teli palackban mérhető nyomás pontsan akkor lesz mint a félig tele palackban lévő nyomás. Itt mindig a beletöltött gáz súlya lesz a meghatározó. Ezért hivatkozunk a palackok kapacitására kg-ban. Mert a bele tölthető gáz súlyát adjuk meg.

A pontos számításhoz bele kell néznünk az ADR P200-as táblázatába ahol az adott gázpalacktípusba beletölthető cseppfolyósodó gázmennyiséget meghatározhatjuk. Például széndioxidból egy 190 bar próbanyomású palackba a palack minden egyes literére annak 0,68-szorosát tölhetjük kilogrammban. Pl egy 50 literes palackba ekko 50 * 0,68 = 34 kg. Míg a 250 bar próbanyomású palackba 0,76-szoros fér el. Így 50*0,76 = 38 kg (a gyakorlatban 0,75-el szokták számolni) s ezért 37,5 kg.

Széndioxid jellemző gázpalack méretek

• 2 kg (2,67 liter)
• 4 kg (5,4 liter)
• 5 kg (6,7 liter)
• 6 kg (8 liter)
• 10 kg (13,4 liter)
• 20 kg (27 liter)
• 30 kg (40 liter)
• 37,5 kg (50 liter)
• 50 kg (67.7 liter)
• 60 kg (80 liter)

Széndioxid palackjaink itt találhatóak: CO2 gázpalack raktárról és gyártótól. Széndioxid töltet (pwent.eu). Ha nem talál megfelelő méretet akkor hívjon bennünket.

 

PB palackok jellemző gázpalack méretek

Itt mindig kérdés hogy tiszta Propán (C3H8, UN1978, 0,43 kg/liter 23 baros próbanyomású palackba), vagy tiszta Bután (C4H10, UN1011, 052 kg/liter 10 bar próbanyomású palackba) esetleg keverékük van a gázpalackba töltve. Ennek megfelelően kicsi eltérés lehet a töltőtömeg/liter arányában.

• 2 kg (4,8 liter)
• 6 kg (14,3 liter)
• 11 kg (26,2 liter)
• 13 kg (31 liter)
• 19 kg (38 liter)
• 47 kg (94 liter)

 

Különböző gázpalack typusainkat itt találja:

• Gázpalack, magasnyomás, alacsonynyomás, különböző gázokhoz (pwent.eu)